Könyv Kedd – két bolt
Régebben már szóba kerültek a könyvek, egészen pontosan egy plakát kapcsán. Most könyvesboltokról lesz szó, talán indítanom kellene egy egész sorozatot. :) Könyv Kedd címke lett, ha valami témába vág a jövőben, így fog szerepelni a blogban. No de nem is ez a lényeg!
Tegnap két kiadó könyvesboltjában is jártam. Nem titok, hogy az Ulpius-ház és a Pozsonyi Pagony egymástól alig egy kőhajításnyira lévő üzleteiről van szó. Azt gondolhatnánk, hogy a két eltérő profil miatt, nem is lehet összehasonlítani őket – az Ulpius felnőtt, a Pagony pedig gyerek irodalommal foglalkozik –, de azért én mégis megpróbálkoznék vele.
Először az Ulpius boltba léptünk be – az alábbi tapasztalatokat kedves útitársam is alá tudná támasztani –, és síri csend fogadott minket. Szuper dolog, hogy egy kiadó egy egész boltot meg tud tölteni a saját könyveivel, de mint vásárló, nagyon feszélyezve éreztem magam. Suttogtunk és lábujjhegyen osontunk, pedig senki nem harapta volna le a fejünket, ha zajt csapunk. A hely mégis ezt hozta ki belőlünk. Gyorsan körbenéztünk, és már ott sem voltunk, vissza pedig nem vágyunk, az biztos.
Egy ilyen tapasztalat után, a Pagony boltja maga volt az élet. Amellett, hogy tömve volt a hely, (gyerekek motoroztak/labdáztak/sikongattak/vadul lapozták a könyveket, szüleik kicsit óvatosabban lapozgatták a könyveket/vadul rendre utasították a csemetéiket), zene szólt és meleg színek, színes dekoráció fogadta a belépőt. A könyvek láttán ellenállhatatlan érzés fogott el, hogy kézben tartsam őket, és mindet megnézegessem – meggyőződésem, hogy maga az elrendezés hozta ki belőlünk, nem csak a gyönyörű illusztrációk. Szabadabb volt a légkör és nem éreztem úgy, mintha porcelán boltban lennék. Szuper hely, mindenképp vissza szeretnék menni, és nem csak az igényes gyermekkönyvek iránt hirtelen támadt élénk érdeklődésem miatt. Egyszerűen jó volt ott lenni.
Mi lenne ha éppen könyvesboltot akarnék nyitni? Azt hiszem mondanom sem kell, hogy a Pagony légkörét akarnám megteremteni, felnőtt könyveket is kínáló boltocskában. A cél így adott lenne, de más eszközöket kellene keresni a megvalósításhoz. (Mivel a probléma nem túl időszerű, így nem is gondolkodtam a dolgon igazán komolyan, de biztos vagyok benne, hogy nem lehetetlen a dolog) Fel van adva a lecke! :)
Elismerem, hogy nem túl nagy minta alapján nyilatkozom. Biztosan rengeteg elbűvölő könyveskuckó létezik a városban – amiket nyugodtan leleplezhettek kommentben –, én mégis a nagy láncoknál szoktam vásárolni, általában netes rendeléssel egybekötve. Pont azért, mert olcsóbban juthatok könyvekhez – plusz nem zavar, ha könyvtári, vagy használt könyvet olvasok. Ti hol szoktatok könyvet vásárolni?








6 megjegyzés:
Szerintem ez a dolog a felnőttek és gyerekek közti alapvető különbséggel is magyarázható: a felnőttek visszafogottak, "színészkednek", a gyerekek őszinték.
Eszembe jutott egy film, A szerelem hálójában.
Egyébként én is az ilyen mozgalmas könyves boltokat szeretném, ha itt lenne, de nálunk csak olyan van, hogy belépek, és máris rám pattan egy eladó "miben segíthetek"-kel. Semmiben, tudok olvasni, csak nézelődni szeretnék. Van szájam, majd szólok, ha kell valami.
Igen,ez a "miben segíthetek-el el lehet rontani a vevő kedvét!
Utálom, ha rám telepednek az eladók.Sajnos ez nemcsak könyvesboltban létezik,így aztán vevő sincsen.
Én sajnos nagyon ritkán engedhetem meg magamnak a könyv vásárlást. Néha nagyon tud fájni!Ám a régi könyveimet bármikor kézbevehetem,azok nem avulnak el.:(
Pirimami
Jajj, nagyon nem szeretem az Ulpiust, nagyon-nagyon nem...
Grapes, Piroska ismerős az érzés... Én sem szeretem ha az eladó azt kérdezi, hogy "miben segíthet". A válaszom úgyis az lesz, hogy "köszönöm, csak nézelődöm"... A legrosszabb, ha ennyivel nem lehet leszerelni, és elkezd ajánlgatni... Ha pedig szeretnék valamit, úgyis megkérdezem.
Ab, kíváncsi lennék az okokra! Ha nem itt, akár mailben. :)
Nálunk nincs választék könyvvásárlás terén. Alexandra van, de abból kettő is! De be kell vallanom semelyikkel nem vagyok megélegedve. A nagyobbik bolt, jól felszerelt, viszont kevésbé hangulatos, mint a másik. Ott tapasztaltam én is a síri csend probémáját. Az eladók nem rohannak le, viszont a kb. 3 eladóból csupán 1 az, aki képes segíteni ha nem találok egy könyvet. Nem tudom, nálam elvárás, hogy ha vki egy könyvesboltban dolgozik, akkor legyen tisztában a könyvekkel. Még ha nem is követik figyelemmel a dolgokat, akkor is az írókat minimum illik ismerni nem? A kisebbik tényleg nagyon hangulatos. Zsúfolt, de mindig mindent megtalálok benne. Azzal viszont az a nagy problémám, hogy az eladók iszonyatosan mogorvák. Számomra ez a világ egyik legvisszataszítóbb dolga, ha egy eladó húzza az orrát, fintorog és látszik rajta, hogy esze ágában sincs segíteni. Egy eladó azért van, hogy segítsen. Persze mindenkinek van rossz napja, de erőltessék már meg magukat egy kicsit:S
Könyvesboltba ritkán tévedünk.. píz híján:) olyankor is valami roppan fontos dolgot keresünk, pl. helyesírási szabályok...:)))
Szeretem a régi, használtas, "kiolvasott" könyveket, amin látszik, hogy más is agyonszerette:) Így szívesen veszek használtat, de szerencsére sokat öröklünk is. És valódi kincsekre bukkanunk leértékelésekkor is, pl 6oo ftért vettünk most egy puzzle-könyvet híres festők képeivel! Sári művésznőnk kedvence...
Szóval könyvesbolt-ügyben nem tudok nyilatkozni, mifelénk csendes, lábujjhegyes boltok vannak... a Pagonyba meg lehet, h egy egésznapos kirándulást kéne szerveznem a gyerekekkel:)))
Megjegyzés küldése